Az abortusz bajnoka

Lehet, hogy amikor ezt a címet olvassák, felmerül Önökben a kérdés, hogy létezik-e egyáltalán olyan személy, aki az abortusz bajnokának tekinthető. Hamarosan világossá válik, hogy igen. Van ugyanis valaki, aki a magzatelhajtás élő bizonyítéka és határozott ellenzője.

Él Amerikában egy 34 éves fiatal nő, aki az édesanyján elvégzett abortusz ellenére is megszületett. Hogy történhetett meg ez a szörnyűség? Úgy, hogy a 17 éves leányanyának 7 és fél hónapos terhesen jutott eszébe, hogy mégsem tart igényt a benne fejlődő gyermekre. Így hát bejelentkezett egy klinikára, ahol vegyszeres (sós oldattal történő) magzatelhajtásnak vetették alá. A beavatkozás következtében gyermekének meg kellett volna halnia. Ám megdöbbentő módon 18 óra elteltével élve jött világra Gianna Jessen, történetem főszereplője.

Amerikában 2002-ig az volt a bevett gyakorlat, hogy aki túlélte az abortuszt, azt vagy megfojtották, vagy hagyták meghalni. Kész csoda tehát, hogy Giannával nem tették meg ezt, hanem „hagyták” élni. Sajnálatos módon az anyuka ezután sem érzett felelősséget gyermekéért. Nem lett lelkiismeret furdalása vagy támadt fel benne az anyai ösztön. A kislány azonban nem úszta meg károsodás nélkül a sikertelen abortuszt, mert agysérülés okozta bénulást diagnosztizáltak nála.

Ennek a csöppnyi gyermeknek a szerencséjére a nevelőotthonok után egy csodálatos asszonyhoz került, aki örökbe fogadta, és arra törekedett, hogy minél teljesebb életet éljen. Így a bénulás ellenére Gianna 3 és fél éves korában járókerettel és lábrögzítőkkel ugyan, de képes volt járni. Napjainkban pedig a világ különböző országaiba utazik, hogy elmesélje történetét, és bár sántikál és sokszor elesik, de nem adja fel a küzdelmet. Sőt, sorsa ellenére nem vált megkeseredett emberré, hanem az abortuszt ellenzők harcos szószólója lett. Előadásaiban rávilágít arra, hogy nincs jogunk dönteni élet és halál felett, hisz sokszor a saját életünket sem tudjuk irányítani.

Milyen jogon fosztunk meg egy gyermeket az életétől? Egyáltalán belegondol egy magzatát elvetetni akaró nő, hogy mi lett volna, ha őt is megfosztják az élet lehetőségétől?

Szép volt, jó volt apukával együtt lenni, de ennyi, az akarva-akaratlanul fogant gyermek nem kell. Eldobni egy megfogant magzatot, mint egy ócska ruhát, szerintem szörnyű dolog!!!

Persze egyedül felnevelni sem lehet könnyű feladat. Azonban azok az egyedülálló nők, akik vállalják gyermeküket, a gyermeknevelés szépségeire is gondolnak, nemcsak a nehézségeket nézik.

Aláírom, hogy vannak, akik olyan beállítottságúak, hogy képtelenek lennének ’jó” szülőkké válni. Kényszerből pedig nem szabad gyermeket nevelni. De: Az, akiben megfogant egy gyermek, tegye meg azt a „szívességet”, hogy esélyt ad a magzatnak egy boldog életre. S ezzel esélyt ad egy gyermektelen párnak arra, hogy szülőkké válhassanak.

Az élet furcsa fintora, hogy előfordul olyan eset, amikor az anyuka választás elé kényszerül, és saját vagy gyermeke egészsége érdekében kell az abortuszt választania. Ilyen döntést meghozni nem egyszerű.

Érdemes elgondolkodni ezeken, s megnézni Gianna Jessen egyik „előadását”! Bár az abortusz elítélése nem vallásosság kérdése. Egész egyszerűen csak emberiességé.

Taga Márta